Üdvözöllek, halandó!

A nevem D. Darkfield, és csapdába estem a saját őrült világomban.

Szívsirató

Mit érnek a csókok,
ha ízük mint a vér?
Miért ölel a kéz,
ha más szerelmet kér?

Lüktet-e a szív még,
mit megunt a remény,
s feltámaszt-e minket
a sápadt, őszi fény?

Vagy alkonyattal múlik,
és csöndes félhomály
köszönti bús szerelmünk,
ha társra nem talál…

Most itt állok előtted,
átnézel szívemen,
és szemed vakon kutat,
mert jövőnk színtelen.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

húsz − 18 =

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>